Language Language Language Visning: A A A A A
toppbilde

Ortnet mieđušteaddjiduođaštusain biddjo johtui

Deanu gielddastivra mearridii čoahkkimisttis 23.09.10 bidjat johtui ortnega mieđušteaddjiduođaštusain, mii čuovvu dearvvasvuođadirektoráhta váldonjuolggadusaid. Veahkkebálvalus áimmahuššá ortnega hálddašeami.

Ohcanskovvi ja váldonjuolggadusat

Fylkkagieldda doaimmashehttejuvvomiid ráđđi lea breavas 07.06.10 ávžžuhan Finnmárkku gielddaid bidjat johtui mieđušteaddjiduođaštusortnega doaimmashehttejuvvomiidda. Dát ortnet lea doaibmabidju mii lea nuvttá doaimmashehttejuvvomiidda geat háliidit searvat kultuvrralaš doaluide, ja geat dárbbašit dasa veahki, ja eai ge galgga oažžut liige goluid gokčamis mieđušteaddji.
 
Mieđušteaddjiduođaštus lea nuvttá gielddaide, ja dat ii dagat ahte almmolaš kultur- ja astoáigedoalut masset sisaboađu.
 
Duogáš
Lei Dearvvasvuođadirektoráhtta mii álggahii ortnega mieđušteaddjiduođaštusain loahppa 1990-logus, ja ulbmilin lei oččodit eambbo doaimmashehttejuvvomiid searvat almmolaš doaluide, seammá láhkai go buohkat earát. Dát galggai eastadit ahte doaimmashehttejuvvomat sirrejuvvojedje ja dakko bokte buoridit sin eallinkvalitehta. Vuođđun ledje vásáhusat main bođii ovdan ahte ollu doaimmashehttejuvvon olbmot báhce čohkkát ruoktot, eai ge searvan doaluide ja doaimmaide mat ledje jurddašuvvon buohkaid várás. Dát dáhpáhuvai danne go sidjiide lei alddiset addon dat liige ovddasvástádus lágidit ja máksit dákkár fálaldaga ovddas. Dasa lassin geahpedišgohte 1990-logus psykalaš doaimmashehttejuvvomiid ja psykiatriijalaš buhcciid institušuvnnaid, ja fuollaovddasvástádus bázii gielddaid háldui.
 
Dan rájes leat eanáš gielddat riikkas bidjan johtui dán ortnega. Finnmárkkus dát guoská dušše sullii beali gielddain. Sávvamis Deanu gielda bidjá johtui dán ortnega, erenomážit dan dihtii go mii leat ožžon ruovttoluotta stuorra oasi geavaheddjiin ovddeš fuollainstitušuvnnain.
 
Dearvvasvuođadirektoráhta lea čuovvovaš definišuvdna doaimmashehttejuvvomii ja mieđušteaddjái, mii doaibmagođii 01.04.2001:
 
“Doaimmashehttejuvvon lea dalle go olbmo eavttut eai leat seammá dásis go birrasa ja servodaga gáibádusat funkšuvnnaide osiin mat leat guovddážis ásahit ja bisuhit iešheanálašvuođa ja sosiála birgejumi.” Váldonjuolggadusain čuožžu ahte doaimmashehttejupmi galgá bistit unnimusat 2-3 jagi.
 
“Mieđušteaddji lea dat guhte oppa áigge veahkeha dan guhte lea doaimmashehttejuvvon, nu ahte son juksá ortnega ulbmiliid.” Son guhte lea doaimmashehttejuvvon vállje ieš mieđušteaddji. Ortnet ii mielddisbuvtte buvttadusa mieđušteaddjái, jus mieđušteaddji ii leat álgoálggus jo ožžon barggu/ bálkáhuvvon gieldda bealis.
 
Mieđušteaddjiduođaštus lea dokumeanta koartahámis mii addo sutnje guhte lea doaimmashehttejuvvon. Mieđušteaddjiduođaštus addá doaimmashehttejuvvoma mieđušteaddjái vejolašvuođa beassat nuvttá sisa almmolaš kultur- ja astoáigedoaimmaide, ja maiddái almmolaš fievrruid mielde, main doaimmashehttejuvvon olmmoš ii lean sáhttit oassálastit/ atnit veahki haga. Mieđušteaddjiduođaštus addo nuvttá ohcci ruovttugielddas. Dábálaččat lea vuolit ahkemearri ohcat mieđušteaddjiduođaštusa 8 jagi.
 
Doaimmashehttejuvvon ohcá ruovttugielddastis mieđušteaddjiduođaštusa mearriduvvon skoviin. Ohcamuššii galgá bidjat pássagova mielddusin. Jus lea dárbu, de sáhttá bivdit cealkámuša doaimmashehttejuvvoma dárbbuide mieđušteaddjái fástadoaktáris, erenomášdoaktáris, almmolaččat dohkkehuvvon dearvvasvuođaásahusas dahje gieldda dearvvasvuođa- ja sosiálaossodagas.
Go duođaštus addo, de gielda mearrida man guhká duođaštus galgá leat fámus, ja sáhttá addot bistevaš duođaštus, dahje duođaštus mii lea fámus dušše muhtun áigge. Duođaštussii deaddiluvvo dáhton mii muitala guhká duođaštus lea fámus. Mieđušteaddjiduođaštus addá nuvttá beassama doaimmaide, viesuide, fievrruide jna. mat dohkkehit dán ortnega. Ortnet lea riikaviidosaš, ja doaibmá gieldda- ja fylkkarájáid gaskka.
Mearrádus juolludit dahje hilgut mieđušteaddjiduođaštusohcama rehkenasto eaŋkilmearrádussan. Dát mearrádus sáhttá váidot gielddalaš váidinorgánii hálddašanlága 28,2 § mielde.
 
VÁLDONJUOLGGADUSAT – MIEĐUŠTEADDJIDUOĐAŠTUS DOAIMMASHETTEJUVVOMIIDDA MAT GUSTOJIT 01.11.2010 RÁJES
 

1. Ulbmil
Ortnet galgá leat gaskaoapmin easttadit sirrejumi ja dakko bokte buoridit doaimmashehttejuvvoma eallinkvalitehta. Mieđušteaddjiduođaštusortnet gusto olbmuide geat dábálaččat leat doaimmashehttejuvvon unnimusat 2-3 jagi. Ortnet mearriduvvo ja hálddašuvvo ássangielddas, muhto doaibmá olles riikkas daid báikkiin gos ortnet lea dohkkehuvvon.

2. Doaimmashehttejupmi
Doaimmashehttejuvvon lea dalle go olbmo eavttut eai leat seammá dásis go birrasa ja servodaga gáibádusat funkšuvnnaide osiin mat leat guovddážis ásahit ja bisuhit iešheanálašvuođa ja sosiála birgejumi.”

3.
Mieđušteaddji
Mieđušteaddji lea dat guhte oppa áigge veahkeha dan guhte lea doaimmashehttejuvvon, nu ahte son juksá ortnega ulbmiliid.
 
4. Mieđušteaddjiduođaštus
Mieđušteaddjiduođaštus lea dokumeanta koartahámis mii addo sutnje guhte lea doaimmashehttejuvvon. Mieđušteaddjiduođaštus addá doaimmashehttejuvvoma mieđušteaddjái vejolašvuođa beassat nuvttá sisa almmolaš kultur- ja astoáigedoaimmaide, ja maiddái almmolaš fievrruid mielde, main doaimmashehttejuvvon olmmoš ii lean sáhttit oassálastit/ atnit veahki haga. Mieđušteaddjiduođaštus addo nuvttá ohcci ruovttugielddas. Ahkemearri ohcat mieđušteaddjiduođaštusa lea 8 jagi.

5.
Ohcamuš
Doaimmashehttejuvvon ohcá ruovttugielddastis mieđušteaddjiduođaštusa mearriduvvon skoviin. Ohcamuššii galgá bidjat pássagova mielddusin. Jus lea dárbu, de sáhttá bivdit cealkámuša doaimmashehttejuvvoma dárbbuide mieđušteaddjái primeradoaktáris, erenomášdoaktáris, almmolaččat dohkkehuvvon dearvvasvuođaásahusas dahje gieldda dearvvasvuođa- ja sosiálaossodagas.

6. Bistu
Go duođaštus addo, de gielda mearrida man guhká duođaštus galgá leat fámus, ja sáhttá addot bistevaš duođaštus, dahje duođaštus mii lea fámus dušše muhtun áigge. Duođaštussii deaddiluvvo dáhton mii muitala guhká duođaštus lea fámus.

7. Lágalašvuohta
Mieđušteaddjiduođaštus addá nuvttá beassama doaimmaide, viesuide, fievrruide jna. mat dohkkehit dán ortnega. Ortnet lea riikaviidosaš, ja doaibmá gieldda- ja fylkkarájáid gaskka.
8. Váidin
Mearrádus juolludit dahje hilgut mieđušteaddjiduođaštusohcama rehkenasto eaŋkilmearrádussan. Dát mearrádus sáhttá váidot gielddalaš váidinorgánii hálddašanlága 28,2 § mielde.
----------------------------------------------------------------------------
Mieđušteaddjiduođaštusortnegii Deanu gielddas leat vuođđun gustojeaddji riikaviidosaš váldonjuolggadusat ja báikkálaš soahpamušat mat oppa áigge leat fámus, vrd. gielddastivrra mearrádus áššis 59/2010 – 23.09.2010.

- Deanu gielddas gusto ortnet buot gielddalaš kultur- ja astoáiggedoaluide. Báikkit mat dohkkehit mieđušteaddjiduođaštusa čalmmustahttet dábálaččat dán liibmamearkkaiguin main lea mieđušteaddjiduođaštusa logo.
- Ortnet gusto maiddái mátkkošteapmái Veolia bokte almmolaš kultur- ja astoáiggedoaluide. Dasa lassin gusto ortnet maiddái mátkkošteapmái dákkár doaluide NSB:a mielde.
- Mieđušteaddjiduođaštus juolluduvvo ákkastallon ohcamuša vuođul 4 jahkái hávil. Ohcamuša duođašta fágaolmmoš gieldda dearvvasvuođa- ja sosiálaossodagas (omd. terapevta/buohccedivššár/doavttir).
Dieđut ortnega birra ja listu mii čájeha báikkiid mat dohkkehit mieđušteaddjiduođaštusa oaččut go válddát oktavuođa Deanu gielddain, veahkkebálvalusaid ossodagain Deanu dearvvasvuođaguovddážis, 9845 Deatnu, tlf. 46400380 dahje www.tana.kommune.no.